Szorosabbá válik az európai repülőgép-üzemanyagellátás, mivel a Hormuzi-szorosban kialakult zavarok csökkentik az importot

Szorosabbá válik az európai repülőgép-üzemanyagellátás, mivel a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózási zavarok korlátozzák a Közel-Keletről érkező szállítmányokat. A Vortexa várakozásai szerint az európai import ezen a héten napi 420 000 hordóra esik vissza, ami 40%-kal marad el az előző héttől, és a legalacsonyabb szint a 2022. márciusi mérések óta. A nyomás épp akkor jelentkezik, amikor a légitársaságok felkészülnek az északi félteke csúcsidőszakának számító nyári utazási szezonra.

Csökkennek a Közel-Keletről Európába irányuló szállítások

Az Iránt érintő konfliktus előtt Európa repülőgép-üzemanyag-ellátásának mintegy 40%-a a Hormuzi-szoroson keresztül érkezett. A Közel-Keletről származó szállítmányok azóta akár 90%-kal is csökkentek. Lars van Wageningen, az Insights Global kutatási menedzsere szerint a régió heteken belül jelentős ellátási hiánnyal szembesülhet. Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy a folyamatos készletleépítés arra kényszerítheti a légitársaságokat, hogy április végére csökkentsék európai rövid- és középtávú járataik számát.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság kiszolgáltatott helyzetben van, mivel a Perzsa-öböl finomítóiból szerzik be a terméket. Az ázsiai piacokat korábban érintette a probléma a Hormuzi-szoroson keresztül szállított kőolajtól való függőségük miatt, miközben a Közel-Keletről származó alapanyagok csökkent rendelkezésre állása miatt egyes ázsiai finomítók is kénytelenek voltak csökkenteni a termelést. A globális kerozin- és repülőgép-üzemanyag-termelés várhatóan körülbelül napi 600 000 hordóval csökken márciusban februárhoz képest, ami körülbelül 7%-os visszaesésnek felel meg.

A repülőgép-üzemanyag ára rekordot döntött, és bizonyos esetekben megduplázódott az év eleje óta. A növekedés meghaladta a kőolaj és számos más finomított termék drágulását. Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgatója elmondta, hogy a légitársaságoknak a magasabb költségeket a jegyárak emelésével kell majd kitermelniük. Néhány légitársaság már bevezette a „oda-vissza tankolást” (round-trip fuelling), azaz az indulási repülőtéren tankolnak többletüzemanyagot, hogy elkerüljék a korlátozott ellátást a célállomáson, bár az extra súly növeli a fogyasztást.

A légitársaságok csökkentik a menetrendeket, miközben a kormányok védik a készleteket

A Vietnam Airlines április 1-jétől heti 23 belföldi járat felfüggesztését tervezi a korlátozott Jet A-1 készletek miatt. Az Air New Zealand mintegy 1100 belföldi járatot törölt, míg Kína korlátozta az üzemanyagkivitelt a hazai ellátás megőrzése érdekében. Dél-Korea fontolgatja az exportvolumenek átirányítását a hazai piacra. Ferdinand Marcos Jr. Fülöp-szigeteki elnök kijelentette, hogy a gépek földre kényszerítése reális lehetőség, ha a helyzet tartósan fennmarad. A United Airlines időközben megkezdte azon útvonalak törlését, amelyeket a magasabb költségek mellett nem tartanak elég jövedelmezőnek.

A globális repülőgép-üzemanyag- és kerozinkereslet tavaly átlagosan napi 7,8 millió hordó volt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagjai megállapodtak abban, hogy mintegy 400 millió hordót szabadítanak fel stratégiai készleteikből, bár ennek nagy része kőolaj, és történelmileg a vészhelyzeti felszabadításoknak csak korlátozott része jut el a repüléshez. Becslések szerint 37 millió hordónyi repülőgép-üzemanyag és kerozin tűnhet el a globális piacról, ha a Hormuzi-szoros zárva marad.

Vikas Dwivedi, a Macquarie Group globális energiastratégája szerint a repülési kapacitás nem tartható fenn, ha csökken az üzemanyag-ellátottság. Még ha a vízi út hamarosan megnyílik is, a kereskedelmi folyamatok helyreállítása, a finomítói hozamok kiigazítása és a menetrendek újratervezése hetekig vagy hónapokig tarthat. A piac ezért valószínűleg továbbra is a készletektől, a finomítói döntésektől és a keresletcsökkentésektől függ, amíg az ellátási láncok újra ki nem épülnek.